A közlemény szerint 2012-ben 1746 vállalkozás foglalkozott fő tevékenységként könyvkiadással, ezzel szemben tavaly már csak 1510. Míg 2012-ben a könyvkiadók árbevétele 57 milliárd forint volt, 2016-ban alig haladta meg a 44 milliárd forintot. Az 1 milliárd forint feletti árbevételt 2012-ben 10 kiadó érte el, 2016-ban már csak 7 ilyen vállalkozás volt.
A középső árbevétel kategóriába tartozó, 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek száma vizsgált időszakban 92-ről 83-ra csökkent, az elszámolási eljárás alá került cégek aránya pedig 3,6 százalékról 0,9 százalékra mérséklődött – tette hozzá az Opten.
A cégek alkalmazotti létszáma a 2012-es 3918-ról, 2016-ra mintegy 1291 -gyel csökkent – írták.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének statisztikái szerint 2013 és 2015 között a kiadott könyvcímek száma és a példányszám is, ha csak kis mértékben is, de növekedett – olvasható a közleményben.
A magyar könyvkiadók gazdasági helyzetét meghatározza, hogy az ellátási láncban lévő többi szereplőhöz képest mekkora részt tudnak kihasítani az árból. Jelenleg ugyanis, egy könyv fogyasztói árának 50-60 százaléka a könyvterjesztőknél marad, a fennmaradó részen osztozik a szerző, a kiadó és a nyomda.
Az építőiparhoz hasonlóan itt is megjelentek a lánctartozások is, hiszen ha a kiadó nem jut a pénzéhez, nem tudja kifizetni a szerzőt és a nyomdát. Gyakori eset, hogy a kereskedők arra kényszerülnek, hogy jelentősen leértékelve adják el kiadványokat, ami gyengíti a kiadók piaci pozícióit, bár a kiadók is alkalmazzák ezt a módszert, hogy megszabaduljanak készleteiktől – közölte az Opten.